Borsod megye nyugati oldalán, ahol a Bükk hegység beleolvad a tiszamenti síkságba, a magyarságnak egy érdekes népszigetét találjuk, a matyókat. Tarka viseletüket, de különösen színpompás hímzéseiket ma már az ország határain kívül is ismerik, különösen amióta egy Facebook videó révén a matyó mintás mézeskalács is közismertté vált. A cikkből kiderül, hogy mitől olyan különleges a Matyó Méz, melyet mi itt Szentistvánon forgalmazunk és a cifra mintás mézeskalács hogyan vált világhírűvé. A vírusvideó a cikk végén!
Három Matyó település
1830 körül bukkant fel legelőször a Kassai Szókönyvben a matyó népnév. Három ilyen települést említenek: Szentistvánt (ahol a mézet gyűjtik a méheink), Mezőkövesdet, és Tard települést.
Kik a matyók?
A matyók és a palócok, jóllehet külön etnikumként tartjuk számon őket, genetikailag egységes népcsoportként határozhatók meg, amelyek a szlávokhoz állnak közel, csupán eltérő vallásuk miatt van különböző nevük.
Milyenek a matyók?
Igen vallásos és szigorú társadalmi törvények szerint élő nép. Régi szokásaihoz szívósan ragaszkodik. Rendkívüli szorgalma, munkabírása, józan, vallásos, erkölcsös élete, hagyományaihoz való szívós ragaszkodása, művészete mindenképpen méltóvá teszik arra, hogy a magyar nép reprezentánsa legyen.
Matyó viselet
Híres a ruházatuk is, az ún. matyóviselet, mely az évszázadok folyamán fokozatosan alakult ki. A cifrább változatok csak az 1850-1870-es évektől terjedtek el. Ezeket fokozatosan arannyal, ezüsttel, selyemmel és hímzésekkel díszítették, melyet felváltotta később – főleg egyházi nyomásra – a fehér, sárga és más színű hímzés.
A matyó hímzés, mint divat
A matyó hízmés megismertetéséhez kétségkívül az 1896-ban megrendezett Millenniumi Ünnepségsorozat tett hozzá a legtöbbet, melyet a volt a Városligetben tartottak meg. A “néprajzi faluban” 12 magyar és 12 nemzetiségi falut telepítettek, köztük egy matyó falut is. A legnagyobb matyó település főjegyzője javaslatára 1896. szeptember 8-án került sor a matyó lakodalom bemutatására mintegy 150 fő részvételével. A menyasszonyt és a vőlegényt gondosan kiválasztották, az esküvőt a Terézvárosi templomban megtartották, majd az Andrássy úton haladva jutott vissza a lakodalmas menet a “néprajzi faluba”, a városligeti matyó házig.
Ez a nagy nyilvánosság előtt megtartott esemény a matyó népművészet megismertetésének és felfedezésének fontos állomása volt. Egyaránt felfigyeltek rá a szakemberek és azok az élelmes fővárosi és vidéki kereskedők, akik az 1900-as évektől elárasztották a 3 matyó települést.
1911-ben a matyó hímzés kereskedelmi sikere arra ösztönözte az Országos Magyar Háziipari Szövetséget, hogy telepet létesítsen Mezőkövesden a varratáshoz. A feljegyzések szerint Zelei Ilona tanítónő már 300 asszonnyal dolgoztatott. 1911 után az idegeneknek való “varratás” olyan méreteket öltött, hogy 40 “íróasszonyt” is említenek, akik csak előrajzoltak, hogy a “varrók” (hímzők, tervezők) számára biztosítsák a munkát.
A magyaros öltözködés tervezésének legkiválóbb képviselője – az 1910-es évektől 1944-ig tevékenykedő – Zsindely Tüdős Klára a “pántlika” szalonban készült matyó jellegű öltözeteket kizárólag Mezőkövesden, Tardon vagy Szentistvánon hímeztette.
A Matyó Népművészeti és Háziipari Szövetkezet 1951-ben alakult meg. Megalakulásakor a szövetkezet közös műhelyében nyolcan dolgoztak. 550 bedolgozó volt Mezőkövesd, Szentistván, Tard községekből.
1980-ban a közös műhelyben 535 fő volt, 1800-an 34 községben működött bedolgozó csoportok felügyelete alatt végezték munkájukat. Hímzett blúzokat, lakástextileket, népviseleti babákat készítettek. A szövetkezet tagjai közül 15 a Népművészet Mestere, 50 népi iparművész, 3 Népművészet Ifjú Mestere címben részesült.
A női test alakját kiemelő matyó népviseletet a 19. század végén szívesen öltötték magukra az arisztokrata hölgyek is. Testhez simuló felsőrész, vállnál megemelt ujj, derékban elálló fodor, hosszú, alul fodros szoknya jellemzi. A férfi viselet jellegzetessége a nagyon bő ujj, gyakran széles hímzéssel, horgolt csipkével.
A matyó hímzésre legjellemzőbb a “matyó rózsa”. A leghíresebb “íróasszony” Kis Jankó Bori volt, ő alkotta meg a rózsa legtöbb variációját. Emlékére háromévente hímzőverenyt rendeznek.
A matyó hímzés 2012 decemberében felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.
A matyók és a méz
Hadd korogjon, csak ragyogjon!
Többféle jelentésárnyalata van:
Egyrészt akármilyen szegény volt a matyó, de néhány öltözet cifra ruhájának és a derékig érő hímzett ködmönnek meg kellett lenni, még ha megkoplalta is.
Másrészt a matyókra mindig jellemző volt a tisztaság. Nemcsak a ruházatukat, hanem a házuk tájékát, az edényzeteiket is tisztán tartották.
Mi itt a Holló Méhészetben szintén ezt a hagyományt folytatjuk!
Tisztán tartjuk a méhészeti eszközöket, jóllétet biztosítunk a méheknek, tiszta természetvédelmi területről gyűjtik méheink a mézet.
Nyitott méhészetünkben minderről meggyőződhetnek!
Csoportokat is szívesen fogadunk!
A méhészeti látogatásról bővebb információ ITT TALÁLHATÓ!
A matyó mézeskalácsért rajong a fél világ…
2016. elején tette fel a Mézesmanna mézeskalács készítő cég a Facebook oldalára ezt a videót.
Villámgyorsan vírusszerűen kezdett terjedni a Facebook-on, 6 nap alatt 43 millióan nézték meg és 810.000-en osztották meg! Jelenleg már 60 milliónak látták. A világ minden tájáról élénk érdeklődés indult a csipkézett magyar mintás mézeskalács készítése iránt. Jelenleg a Mézesmanna már külföldön is tart díszes mézeskalács készítő tanfolyamokat.
Az eredeti videó itt található:
HA TETSZETT A CIKK A NAGY TISZTASÁGÚ MATYÓ MÉZÜNKET ITT VÁSÁROLHATJA MEG!