Borsod megye nyugati oldalán, ahol a Bükk hegység beleolvad a tiszamenti síkságba, a magyarságnak egy érdekes népszigetét találjuk, a matyókat. Tarka viseletüket, de különösen színpompás hímzéseiket ma már az ország határain kívül is ismerik, különösen amióta egy Facebook videó révén a matyó mintás mézeskalács is közismertté vált. A cikkből kiderül, hogy mitől olyan különleges a Matyó Méz, melyet mi itt Szentistvánon forgalmazunk és a cifra mintás mézeskalács hogyan vált világhírűvé. A vírusvideó a cikk végén!

matyó hímzésHárom Matyó település

1830 körül bukkant fel legelőször a Kassai Szókönyvben a matyó népnév. Három ilyen települést említenek: Szentistvánt (ahol a mézet gyűjtik a méheink), Mezőkövesdet, és Tard települést.

Kik a matyók?

A matyók és a palócok, jóllehet külön etnikumként tartjuk számon őket, genetikailag egységes népcsoportként határozhatók meg, amelyek a szlávokhoz állnak közel, csupán eltérő vallásuk miatt van különböző nevük.

Milyenek a matyók?

Szentistνán, Mezőkövesd és még még Tard népes községekben egy tájszólás, -viselet, -szokás, -jellemvonás tekintetében mintegy különváló faját képezi a magyar népnek. Nevöket Mátyás királytól vették, aki őket … több szabadsággal megajándékozta, sőt egy okmányt részökre Mezőkövesden adott ki és írt alá, ahonnan Mátyás fiainak s végre Matyóknak neveztettek el később, és nemcsak a kövesdi, hanem a tulajdonságaikat elsajátított két szomszédbeli lakosok is. ”.
 

Igen vallásos és szigorú társadalmi törvények szerint élő nép. Régi szokásaihoz szívósan ragaszkodik. Rendkívüli szorgalma,  munkabírása, józan, vallásos, erkölcsös élete, hagyományaihoz való szívós ragaszkodása, művészete mindenképpen méltóvá teszik arra, hogy a magyar nép reprezentánsa legyen.

Matyó viselet

matyó hímzés

Híres a ruházatuk is, az ún. matyóviselet, mely az évszázadok folyamán fokozatosan alakult ki. A cifrább változatok csak az 1850-1870-es évektől terjedtek el. Ezeket fokozatosan arannyal, ezüsttel, selyemmel és hímzésekkel díszítették, melyet felváltotta később – főleg egyházi nyomásra – a fehér, sárga és más színű hímzés.

Szegényebb lány kelengyéje a következő: 7 párna és 2 dunna, 1 nyoszolya, 1 szekrény, 1 kisláda. Ruhafélék pedig: 5 nyakbavaló kendő, 6 szoknya, 2 kötő, 3 sure, 8 testátló (blúzféle), 5 selyemkendő és egy hárász csavarító kendő, 5 pendel és 5 szűkujjú (ingféle) hozzá 1 suta (fékető). Egy fejrevaló kendőt és egy pár jegycsizmát (újabban cipőt) a vőlegény vesz. A jómódú leány kelengyéje ennek kétszerese vagy háromszorosa.
Mielőtt azonban megítélnénk a matyó fényűzést, tudnunk kell, hogy a kiházasító ruha egy életre szól. Az asszonyok itt nem csináltatnak minden évben egy-két új ruhát, mint az alföldiek, hanem szépen rendre elhordják, amivel kiházasították őket. Az sem baj, hogy a divat közben tovább halad a maga útján és megváltozik a díszítő motívum. A matyóknál a ruháról körülbelül azt is le lehet olvasni, hogy az asszony mikor ment férjhez.
Akárhány gyermeke van is az asszonyoknak, azokat tőle telhetőleg szépen öltöztetik. A gyermekeket ugyanúgy öltöztetik, mint a felnőtteket s ruhácskáikon a hímzés épolyan gazdag és színpompás, mint a felnőttekén.

A matyó hímzés, mint divat

matyó hímzésA matyó hízmés megismertetéséhez kétségkívül az 1896-ban megrendezett Millenniumi Ünnepségsorozat tett hozzá a legtöbbet, melyet a volt a Városligetben tartottak meg. A “néprajzi faluban” 12 magyar és 12 nemzetiségi falut telepítettek, köztük egy matyó falut is. A legnagyobb matyó település főjegyzője javaslatára 1896. szeptember 8-án került sor a matyó lakodalom bemutatására mintegy 150 fő részvételével. A menyasszonyt és a vőlegényt gondosan kiválasztották, az esküvőt a Terézvárosi templomban megtartották, majd az Andrássy úton haladva jutott vissza a lakodalmas menet a “néprajzi faluba”, a városligeti matyó házig.

Ez a nagy nyilvánosság előtt megtartott esemény a matyó népművészet megismertetésének és felfedezésének fontos állomása volt. Egyaránt felfigyeltek rá a szakemberek és azok az élelmes fővárosi és vidéki kereskedők, akik az 1900-as évektől elárasztották a 3 matyó települést.

1911-ben a matyó hímzés kereskedelmi sikere arra ösztönözte az Országos Magyar Háziipari Szövetséget, hogy telepet létesítsen Mezőkövesden a varratáshoz. A feljegyzések szerint Zelei Ilona tanítónő már 300 asszonnyal dolgoztatott. 1911 után az idegeneknek való “varratás” olyan méreteket öltött, hogy 40 “íróasszonyt” is említenek, akik csak előrajzoltak, hogy a “varrók” (hímzők, tervezők) számára biztosítsák a munkát.

A magyaros öltözködés tervezésének legkiválóbb képviselője – az 1910-es évektől 1944-ig tevékenykedő – Zsindely Tüdős Klára a “pántlika” szalonban készült matyó jellegű öltözeteket kizárólag Mezőkövesden, Tardon vagy Szentistvánon hímeztette.

matyó hímzés

A Matyó Népművészeti és Háziipari Szövetkezet 1951-ben alakult meg. Megalakulásakor a szövetkezet közös műhelyében nyolcan dolgoztak. 550 bedolgozó volt Mezőkövesd, Szentistván, Tard községekből.

1980-ban a közös műhelyben 535 fő volt, 1800-an 34 községben működött bedolgozó csoportok felügyelete alatt végezték munkájukat. Hímzett blúzokat, lakástextileket, népviseleti babákat készítettek. A szövetkezet tagjai közül 15 a Népművészet Mestere, 50 népi iparművész, 3 Népművészet Ifjú Mestere címben részesült.

A női test alakját kiemelő matyó népviseletet a 19. század végén szívesen öltötték magukra az arisztokrata hölgyek is. Testhez simuló felsőrész, vállnál megemelt ujj, derékban elálló fodor, hosszú, alul fodros szoknya jellemzi. A férfi viselet jellegzetessége a nagyon bő ujj, gyakran széles hímzéssel, horgolt csipkével.

A matyó hímzésre legjellemzőbb a “matyó rózsa”. A leghíresebb “íróasszony” Kis Jankó Bori volt, ő alkotta meg a rózsa legtöbb variációját. Emlékére háromévente hímzőverenyt rendeznek.

A matyó hímzés 2012 decemberében felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.

A matyók és a méz

A matyók táplálkozásában legnagyobb szerepe a lisztes tápláléknak jut. Ilyenféle étele a matyónak igen sok van. Általában a konyhájuk nagyon változatos, de azért az ételekben nem tobzódnak
úgy, mint az Alföldön. Elterjedt eledelük a méz is, mézeskalácsot is sokfélét készítettek és a saját jellegzetes mintájukkal díszítették.

 matyó hímzésHadd korogjon, csak ragyogjon!

Az Alföld-szerte híres mondás: “Hadd korogjon csak ragyogjon!” a matyókra vonatkozó mondás.

Többféle jelentésárnyalata van:

Egyrészt akármilyen szegény volt a matyó, de néhány öltözet cifra ruhájának és a derékig érő hímzett ködmönnek meg kellett lenni, még ha megkoplalta is.

Másrészt a matyókra mindig jellemző volt a tisztaság. Nemcsak a ruházatukat, hanem a házuk tájékát, az edényzeteiket is tisztán tartották.

 

Mi itt a Holló Méhészetben szintén ezt a hagyományt folytatjuk!

Tisztán tartjuk a méhészeti eszközöket, jóllétet biztosítunk a méheknek, tiszta természetvédelmi területről gyűjtik méheink a mézet.

Nyitott méhészetünkben minderről meggyőződhetnek!

Csoportokat is szívesen fogadunk!

A méhészeti látogatásról bővebb információ ITT TALÁLHATÓ!

A matyó mézeskalácsért rajong a fél világ…

2016. elején tette fel a Mézesmanna mézeskalács készítő cég a Facebook oldalára ezt a videót.

Villámgyorsan vírusszerűen kezdett terjedni a Facebook-on, 6 nap alatt 43 millióan nézték meg és 810.000-en osztották meg!  Jelenleg már 60 milliónak látták. A világ minden tájáról élénk érdeklődés indult a csipkézett magyar mintás mézeskalács készítése iránt. Jelenleg a Mézesmanna már külföldön is tart díszes mézeskalács készítő tanfolyamokat.

Az eredeti videó itt található:

 

HA TETSZETT A CIKK A NAGY TISZTASÁGÚ MATYÓ MÉZÜNKET ITT VÁSÁROLHATJA MEG!

 

Forrás:
– Wikipedia
– Szegedi Alföldkutató Bizottság Könyvtára. IV. (Társadalom és Néprajzi) Szakosztály közleményei 1. szám: A matyókról, Győrffy István, Szeged, 1929, Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó Részvénytársaság
Fotók:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.