A MÉZ

Méznek nevezzük a méhek által növényi nektárból vagy élő növényi nedvekből, illetve növényi nedveket szívó rovarok által élő növényi részek kiválasztott anyagából gyűjtött természetes édes anyagot, amelyet a méhek begyűjtenek, saját anyagaik hozzáadásával átalakítanak, raktároznak, dehidratálnak és lépekben érlelnek. [Hivatalos definíció az Európai Tanács 2001/110/EK direktívája szerint. (Forrás: Wikipédia)]

Eredete szerint kétféle méz létezik: virágméz (nektárból származó) és mézharmatméz (növényi nedveket szívó rovarok – a Hemiptera rendbe tartozó rovarok, például kabócák, poloskák, növénytetvek – által az élő növényi részek kiválasztott anyagából vagy nedvéből nyert méz.)

HOGYAN KÉSZÜL A MÉZ?

Azt nagyjából mindenki tudja, hogy a méhek röpködnek ide, oda, beporozzák a virágokat, begyűjtenek ezt, azt, majd kicsorog a méz a kaptárból.

De hogyan lesz méz a sok röpködésből?
A nektárból.

Nektár

A nektár szorosan összefügg a virágok létével, azok szaporodásával. A nektár valójában egy csali a rovaroknak, a virág ezzel csalogatja oda azokat.
Maga a szó a latin nectar szóból ered, jelentése “nedű”, “fenséges ital”. A botanikában a nektár az a cukortartalmú folyadék, amit a nektáriumnak nevezett mirigyek választanak ki. A nektárium virágban intraflorális, levélen vagy a levélnyélen extraflorális. A rovarmegporzású virágos növények nektáriumai által kiválasztott egyszerű cukrokat tartalmazó vizes oldat, melyet a rovarok (méhfélék, hangyák, legyek stb.) mint értékes energiaforrást, táplálékot gyűjtenek. E tevékenységük közben a virágok morfológiai (felépítésbeli) sajátosságai következtében csak ritkán tudják elkerülni, hogy akaratlanul érintkezésbe kerüljenek a növény női és hím ivarszerveivel (megporzás), így juttatva azonos faj más egyedeinek hímivarsejtjeit (pollen, virágpor), az adott növény bibéjére, a női ivarsejtekhez (megtermékenyítés).

Tehát a méhek összegyűjtik a virágokról a nektárt. A gyomrukba.
A gyűjtőméh szipókáján felszívja a nektárt vagy a mézharmatot, ami a mézgyomorba kerül; így szállítja a kaptárba. Ott átadja a mézérlelő belső munkásoknak, akik többször is felszívják, majd leadják, közben különböző enzimek, savak, fehérjék keverednek hozzá. Egy enzim invertálja a répacukrot, vagyis egyszerű cukrokra bontja. Más enzimek fruktózzá alakítják a glükózt, vagy összetett cukrokat állítanak elő. Közben a nektár besűrűsödik, és olyan anyagok kerülnek bele, amelyek akadályozzák a gombák és a baktériumok növekedését.

Lépek

A kaptárban a hatszögletű lépsejtekben raktározzák el. Mivel ez egy híg, igen vizes méz, ezért a méhek szárnylegyezéssel párologtatják el a felesleges vizet (körülbelül 18-20%-os víztartalomnál bepecsételik, lezárják a sejteket). A végeredmény az a méz, amit megeszünk. A méhek persze nem a mi kedvünkért készítenek mézet, hanem saját maguknak raktározzák el táplálékként a virágmentes időkre. Ezért fontos, hogy mindig hagyjunk elegendő táplálékot a kaptárban, hogy ne éhezzenek a méhek télen. Mézet, cukorszirupot (és/vagy cukorlepényt) hagyunk nekik táplálékul.

A mézet kinyerjük a kaptárokból, feldolgozzuk, csomagoljuk (üvegekbe töltjük).

A MÉZ TULAJDONSÁGAI

A méz legfontosabb alkotóeleme a gyümölcscukor (fruktóz) csaknem kétszer olyan édes, mint a háztartásokban használt nád-, vagy répacukor? Azt is mondhatjuk, hogy a kristálycukor édességérzete 100, a gyümölcscukoré pedig 174.
A méz 5-6 féle cukrot tartalmaz! Ezeknek 85-95 %-a könnyen emészthető, rövid szénláncú monoszacharid, azaz szőlő- és gyümölcscukor. A mézben elenyészően kevés a nehezen emészthető, hosszú szénláncú diszacharid és polyszacharid.
A mézben sokféle enzim működik (invertáz, diasztáz, kataláz, peroxidáz, reduktáz stb…). Ezek a táplálékok lebontását, vagyis az emésztést segítik elő.
A mézben előforduló szabad aminosavaknak és egyéb szerves savaknak étvágygerjesztő hatásuk van.
Több, mint 100 féle íz- és illatos zamatanyag van a mézben.
Sokféle virágport is tartalmaz a méz.
A méz az élet számára létfontosságú ásványi anyagokban (makro- és mikroelemekben) gazdag. Különösen az édes mézharmat, a fenyő-, gesztenye- és hársméz tartalmaznak nyomelemet.
A méz 18-19 %-ban olyan vizet tartalmaz, amely a növényi sejteken keresztül többszörösen átszűrt káros anyagoktól mentes.

Az egyes mézfajták (repce-, hárs-, vegyes virágméz) kristályosodása nem a gyári cukortartalom, hanem a legértékesebb szőlőcukor (glükóz) magasabb aránya miatt következik be.

MÉZES TERMÉKEINKET ITT TALÁLHATJA